A Világgazdasági Fórum tavalyi felmérése szerint a jövőálló vállalkozások egy legfontosabb sajátossága a technológiai adaptáció képessége. A munkahelyek jövőjét vizsgáló nagymintás kutatás válaszadóinak 85%-a az új technológiák intenzívebb alkalmazását és a digitális hozzáférés kiszélesedését nevezte meg olyan tendenciaként, amely a legnagyobb valószínűséggel ösztönzi az átalakulást a szervezetükben. Ez a szervezeti átalakulás azonban korántsem tekinthető akadálymentes folyamatnak. Cikkünkben azokat a szervezeti tényezőket tekintjük át, amelyek jelentős mértékben képesek hátráltatni a digitális transzformációt.
Félelem az ismeretlentől és a változástól
A munkatársakat aggodalommal töltheti el annak lehetősége, hogy a digitalizáció miatt esetleg elveszítik az állásukat, vagy hogy nem lesznek képesek elsajátítani az új technológiákat. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt egyes munkakörök megszűnhetnek, vagy jelentősen átalakulhatnak, ami aggodalmat kelthet a dolgozókban a jövőjüket illetően, és megalapozottan félhetnek attól, hogy az új technológiák miatt feleslegessé válnak. A bizonytalanságérzés ebben a helyzetben is káros folyamatokat indukálhat: csökkenti a munkával való elégedettséget és növeli a fluktuációt, ami negatívan befolyásolhatja a szervezet teljesítményét.
A status quo fenntartásának igénye
Gyakran tapasztaljuk, hogy a kollégák ragaszkodnak a hagyományos munkamódszerekhez, és ellenállnak az új technológiák bevezetésének. A megszokott rutinokhoz való ragaszkodás, illetve a kényelmes zónából való kilépéssel szembeni vonakodás is olyan tényező, ami lassíthatja a digitális átállást. A munkavállalók aggodalmai esetenként arra vezethetők vissza, hogy a digitális transzformáció megváltoztatja a munkahelyi dinamikát, a hatalmi viszonyokat, vagy akár a saját szerepüket a szervezetben.
Hiányzó készségek és kompetenciák
A digitalizáció új készségeket és kompetenciákat igényelhet, amelyekkel a munkatársak nem feltétlenül rendelkeznek. A digitális készségek hiánya vagy az új technológiák elsajátításának nehézsége bizonytalansághoz vezethet, mivel az érintett kollégák attól tarthatnak, hogy nem tudnak lépést tartani a változásokkal, és ezáltal kérdésessé válik pozíciójuk a vállalkozásnál.
Bizalmatlanság az új technológiákkal szemben
A munkatársak egy része szkeptikus lehet az új technológiákkal kapcsolatban, és kételkedhet azok hatékonyságában vagy biztonságában. Feltételezhetik, de akár meg is tapasztalhatják, hogy az új rendszerek gyakran hibáznak, leállnak, vagy nehézkesen kezelhetők. A bizalom hiánya érdemben nehezítheti a digitális transzformáció folyamatát, amennyiben a munkatársak vonakodnak használni az új eszközöket, vagy nem bíznak az általuk szolgáltatott adatokban.
Kommunikációs és együttműködési problémák
A digitalizáció hatással lehet a kommunikációs és együttműködési folyamatokra, ami a kellő alaposságú előkészítés és a megfelelő támogatás nélkül zavart és frusztrációt okozhat a kollégák körében. A kommunikáció felgyorsulása és a kommunikációs csatornák bővülése könnyen túlterhelődéshez, illetve információvesztéshez vezethet. További potenciális problémaforrás a különböző digitális eszközök és platformok használata, ami megnehezítheti az egységes kommunikációt.
A digitalizációt nem szabad puszta technológiai kérdéssé redukálni. A sikeres digitális transzformációhoz elengedhetetlen a szervezeti kultúra átalakítása, a munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése, valamint a folyamatok újragondolása. A technológia önmagában nem hoz eredményt, ehhez szükség van egy olyan nyitott és adaptív szervezetre is, amely képes élni az új megoldások kínálta lehetőségekkel.
Dr. Molnár Dániel
szervezetfejlesztő