A digitalizáció szót hallva sok vezető rögtön a robotokra, a teljes automatizálásra és a hatalmas beruházásokra gondol. Ez pedig könnyen elriasztja a KKV-kat, amelyek úgy érzik: „ez nem nekünk való”. Pedig a valóság más: a digitalizáció lépésenként bevezethető, megtérülő és emberközpontú folyamat, amely minden vállalat számára elérhető.
A Gyorsítósáv podcast első epizódjában Csernok Árpád (Smartindy Kft.) bontja le a leggyakoribb mítoszokat, és mutatja be, hogyan indulhat el egy gyártó- vagy logisztikai cég a digitalizáció útján – akár régi gépekkel, korlátozott erőforrások mellett is.
„A rendszer nem oldja meg a problémát – előbb rendet kell tenni.”
– Csernok Árpád
1. A digitalizáció mítoszai – mi NEM igaz?
Az iparban máig tartja magát néhány tévhit:
- „Digitalizáció = robotok” – Valójában az első lépés legtöbbször adatgyűjtés és folyamatátláthatóság. Egy hőmérséklet- vagy energiafogyasztás-mérés is digitalizáció.
- „A gép váltja ki az embert” – A cél nem az ember kiváltása, hanem a hibák csökkentése és a dolgozók munkájának támogatása.
- „Csak hatalmas költségekkel lehet digitalizálni” – Már egy olcsó szenzor is képes jelentős veszteséget megspórolni, ha időben jelzi a hibát.
Árpád szerint a digitalizáció nem forradalom, hanem evolúció: lépésről lépésre épül fel.
2. Nem beruházás, hanem szemléletváltás
Egy új ERP-rendszer bevezetése vagy pár szenzor felszerelése önmagában nem old meg semmit. Ha a folyamatok kaotikusak, az új rendszer csak „tükröt tart” a problémák elé. Ezért kell először rendet tenni: szabályozni a felelősségeket, tisztázni a folyamatokat.
Árpád találó hasonlatot hoz: a digitalizáció olyan, mint a cégfitness. Nem egy nap alatt válik valaki sportossá – fokozatosság, rendszeresség és szemléletváltás kell hozzá. Aki eddig papíron vezette az adatokat, először tanulja meg Excelben kezelni őket. Ez is digitalizáció.
3. KKV-k vs. multik – kinek könnyebb a digitalizáció?
A multinacionális cégek erőforrásban előrébb járnak, de a döntési mechanizmus lassú. Egy KKV-ban egy tulajdonos vagy üzemvezető sokszor egy hét alatt be tud vezetni egy új megoldást, amit egy multinál hónapokig egyeztetnek.
Példa: egy kisebb magyar cég kamerás minőségellenőrzést vezetett be. Azonnal kiszűrték a hibás darabokat, így csökkent a selejt és a reklamáció. Egy multinál ugyanez a folyamat több szinten akadt volna el. A gyorsaság tehát a KKV-k előnye.
4. Külső és belső kényszerek – mikor indul be a változás?
Sok cég csak akkor kezd fejlesztésbe, amikor „ég a ház”.
- Külső nyomás: beszállítói lánc követeli a nyomon követést, vagy a versenytárs előrébb jár.
- Belső kényszer: nő a hibaarány, túl sok az állásidő, vagy egyszerűen nincs elég ember a termeléshez.
Árpád szerint mindkét esetben közös, hogy a digitalizáció túlélési kérdéssé válik. Ha egy cég nem reagál, lemarad.
5. Falatonként az elefánt – a “kislépések” ereje
„Az elefántot falatonként kell megenni”
– mondja Árpád.
Ez a digitalizáció alapelve is.
- Először egy-egy részfolyamatot digitalizáljunk (pl. karbantartási napló, gépenergia-mérés).
- Mutassuk meg a kollégáknak a gyors eredményt – így ők is látják a hasznát, nem érzik fenyegetésnek.
- Csak ezután lépjünk a következő szintre (pl. valós idejű dashboardok, automatizált riportok).
Így a digitalizáció nem fojtja meg a céget, hanem fokozatosan beépül a működésbe.
6. Mikor NEM érdemes digitalizálni?
Nem minden folyamat igényel digitalizációt. Ha egy kis, egyszerű műhelyben minden átlátható, a hibaszám minimális, akkor lehet, hogy a papír alapú megoldás a legjobb.
Árpád szerint a legfontosabb kérdés: van-e valódi probléma, amit megoldunk? Ha nincs, a digitalizáció felesleges pénzkidobás.
7. Rend és rendszer – előbb az egyik, aztán a másik
Sok vezető ERP- vagy MES-rendszerben látja a megváltást. Csakhogy ha káosz van a folyamatokban, a szoftver csak visszatükrözi a káoszt. Ezért kell előbb rendet tenni.
„Nem a rendszer oldja meg a problémát – a rend oldja meg. A rendszer legfeljebb segít fenntartani azt.”
– Csernok Árpád
Ez a gondolat talán a legfontosabb tanulsága az epizódnak.
8. Kézzelfogható eredmények – mire jó a digitalizáció?
A digitalizáció előnyei túlmutatnak a költségcsökkentésen:
- Minőség: kamerás ellenőrzés azonnal kiszűri a hibás darabokat.
Hatékonyság: szenzorok jelzik, ha egy gép energiafogyasztása megugrik, így megelőzhető a meghibásodás. - Ügyfélkiszolgálás: pontosabb szállítási adatok, gyorsabb reakcióidő.
Ezek mind olyan fejlesztések, amelyek gyorsan megtérülnek, és valódi versenyelőnyt hoznak.
Összegzés
A digitalizáció nem a robotokról, nem a hatalmas költségekről és nem a multik kiváltságáról szól. Sokkal inkább a fokozatosságról, a rendteremtésről és az adatok tudatos használatáról. Akár egy kis családi üzemről, akár egy nagyobb termelő vállalatról van szó, a digitalizáció lépésről lépésre építhető be – és a jövőben mindenkinek megkerülhetetlen lesz.
Mit gondoltok: a digitalizáció legnagyobb előnye a költségcsökkentés, a jobb minőség vagy a gyorsabb döntéshozatal lesz a jövőben?
Amennyiben szeretnél a témáról még többet megtudni, tarts velünk az epizód során!
Ha pedig nem szeretnél lemaradni a további podcast epizódokról, iratkozz fel az alábbi csatornák egyikére!
Spotify
Youtube
Apple Podcast