A termékek „felokosítása” már vagy 20 éve elkezdődött. Kezdve az intelligens mosóporoktól eljutottunk az okos kütyükig. Mára már minden smart, vagy okos jelzőt kap. Enélkül talán már el sem adható egy termék. De miről beszélünk, amikor okos iparról vagy okos gyárakról beszélünk? Mi a különbség egy hagyományos ipari vállalat és egy okos gyár között? Miben más egy okos gyár, mitől tud hatékonyabb lenni?
Az okos gyáraknak „idegrendszere” van
A biológiában könnyen összefüggést találhatunk egy élőlény fejlettsége és az idegrendszerének komplexitása között. Az egyszerű életformák néhány sejtből álló idegrendszere és a főemlősök összetett – talán még nem is teljesen feltérképezett – idegrendszere között fényévnyi a távolság. Ez a különbség az adott élőlény adaptációs és kognitív képességei között is megmutatkozik. Nincs ez másképp a gyárak esetében sem!
Az okos gyárak alapvetése, hogy az egyes elemei (mint gyártó cellák, gépek, berendezések, épület üzemeltetési elemek, szállítóeszközök, szoftverek, számítógépek) digitális kommunikációra képesek egy idegrendszernek is tekinthető hálózaton keresztül.
A gyárak ilyen téren történő evolúciója a negyedik ipari forradalom, vagy ipar 4.0 néven ismert folyamat révén jöttek létre.
Miért kell „idegrendszer” egy okos gyárnak?
Az okos gyárak adatalapú működést folytatnak, melynek három alapvető működési szintje azonosítható:
- Adatgyűjtés: Szenzorokon és gateway-eken keresztül (IoT és IIot eszközök) a gyár minden szegletéből releváns adatokat gyűjtenek, melyeket az adatfeldolgozó központok felé továbbítanak.
- Adatelemzés, mesterséges intelligencia: Az üzleti intelligencia rendszerek, mint például hagyományos ERP rendszerek, vagy ezek gépi tanulással és mesterséges intelligenciával (AI) felvértezett modern változatai végzik el az adatok feldolgozását és értelmezését. Az értelmezett adatokból döntéseket hoznak, vagy információt szolgáltatnak az embernek a helyes döntés meghozatalához.
- Működési automatizálás: A feldolgozott adatok alapján intézkedési riasztások vagy működést befolyásoló munkafolyamatok jönnek létre, melyet a megfelelő operációs terület felé továbbítanak.
Ezek között a komponensek között kapcsolatot biztosítja a gyár digitális idegrendszere, vagyis a kommunikációt biztosító hálózat.
Milyen előnyei vannak egy okos gyárnak?
Az okos gyárak előnyeit általában senki nem vitatja, azonban sokan sokféleképpen közelítik ezt a témát. Az alábbi előnyök általában minden területen tapasztalhatók, így elfogadhatjuk egyfajta konszenzusként.
- Valósidejűség: Az adatok gyűjtése, továbbítása, feldolgozása, a döntéshozatal, a beavatkozás képessége valós időben történik.
- Proaktivitás: A reaktív működés módból – a valósidejűség miatt – egy proaktív működésbe történő átmenetet tesz lehetővé.
Az adatok azonnali elemzése, feldolgozása miatt előrejelezhetők a változások, akár a kereslet, készletszintek, gyártási paraméterek változásáról van szó. A döntéshozatal támogatása vagy automatizálhatósága miatt a beavatkozás még akkor végrehajtható, amikor nem alakul ki kritikus helyzet a működésben.
- Termelékenység: A piaci pozíciók javítása, vagy szélsőséges esetben a piacon maradás és a profitabilitás „szent grálja” a termelékenység növelése és szinten tartása. A gyártógépsorok kihasználhatósága, a karbantartásra fordított idő csökkentése, a meghibásodás miatti állásidők csökkenése, a döntéshozatal gyorsasága, az automatizálható folyamatok robusztussága mind hozzájárul a termelékenység felfutásához.
A Deloitte’s Research Center 600 cég megkérdezésével összeállított tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy 2030-ra a „felokosított gyárak” átlagosan 30%-al magasabb termelékenységi rátát fognak produkálni a 2012-es, jellemzően hagyományos gyártási kultúrával rendelkező bázishoz képest.
Ez akkora piaci előnyt jelent, amely a digitalizációból kimaradókat a partvonalra küldheti.
- Minőség: A valósidejű minőségellenőrzés lehetősége lehetővé teszi, hogy a szúrópróbaszerűen alkalmazott mintavétel helyett minden egyes legyártott darab ellenőrzésre kerüljön. A beszállítói szintekkel történő valósidejű adatcsere magas színvonalú minőségbiztosítást tesz lehetővé, tovább növelve a vásárlók bizalmát az adott márkában.
- Biztonság: A termelés folyamatosságának fenntartása mellett az okos gyárak segítenek a munka és balesetvédelmi előírások betartásában is. Az automatizált gépek vagy robotok környezetében mozgó emberek folyamatos veszélynek vannak kitéve. Ugyanakkor az azonnali adatfeldolgozás és beavatkozás képessége lehetővé teszi, hogy amennyiben például egy ipari kamera képei alapján egy dolgozó tiltott munkaterületre lép, a hálózatba kötött adatfeldolgozó rendszer (intelligencia) azonnali riasztást vagy akár a gépsor leállítását kezdeményezze, megelőzve így a balesetet.
- Fenntarthatóság: Az okos gyárakban az energia rendszerek monitorozásával és a fejlett energiagazdálkodással, a selejt csökkentésével, a környezeti hatások (levegő minőség, zaj terhelés, károsanyag kibocsájtás) folyamatos monitorozásával nagy léptekkel haladnak a fenttarható működés felé. Ez nem csak az ESG követelmények teljesítése miatt áll érdekében a vállalatnak.
Főként a fiatalabb generációk vásárlói attitűdjének, vásárlási döntéseinek fontos momentuma, hogy hajlandók magasabb árat fizetni a fenntartható forrásból származó termékekért.
Lehet-e okos gyárban gondolkodni egy magyar KKV-nak?
A fentiekből látható, hogy ez nem egy eldöntendő kérdés! Illetve a kérdés inkább úgy hangzik, hogy meddig akar versenyben maradni egy magyar KKV?
Az okos gyár kialakításának első lépcsője, hogy szemléletet váltunk! Nem a MIT, hanem a HOGYAN legyen az első kérdés!
A látszattal ellentétben egy gyár felokosítása nem csak a „nagyok kiváltsága”, nem kell feltétlen csillagászati összegekben gondolkodni a beruházás során.
A régebbi gépsorok is felokosíthatók, hálózatba köthetők relatív alacsony költségszint mellett. Egy gépsort szenzorokkal felszerelve, az adatok gyűjtve és elemezve, akár ingyenes szoftverekkel kiértékelve is elindulhatunk az okos gyárrá válás útján.
Ez főként nem pénzügyi, hanem vállalkozói kultúra és szemléletmód kérdése!