Feldolgozóipari KKV-kkal beszélgetve többször felmerül tőlük kérdésként, hogy a hazai kis- és középvállalkozásoknak valóban szüksége van-e Internet of Things (IoT) stratégiára és megoldásokra?
A tömör válaszom az, hogy igen!
A dolgok jelen állása szerint minden működő, a jövőben is működni akaró vállalkozásnak szüksége van rá. A többiek stratégiája vélhetően a kurucos dac: “nem változtatunk semmin, küzdünk, amíg talpon maradunk”.
Bővebb válaszom, hogy a legkisebb vállalkozások nagy része már most is alkalmazza az IoT alacsony érettségi szintű, silószerűen működő megoldásait: van távfelügyeletbe kötött vagyonvédelmi rendszere az üzletre, irodára, teherautóra, az üzletben elhelyezett kamerák képét a tulajdonos otthonról és/vagy a távoli irodából is meg tudja nézni, a pénztárgépe, kávé/üdítő automatája pedig be van kötve a NAV-hoz.
A kérdés az, hogy ezen a szinten akarnak-e megragadni, és csak követni akarják/tudják a szabályozói, hatósági előírásokat, vagy – akár szintet lépve – versenyben kívánnak maradni a versenytársakkal úgy, hogy ugyanazokat az IoT megoldásokat alkalmazzák, vagy akár még magasabb szintet képviselve piacvezetők, újítók lesznek?
Milyen lehetőségeket rejtenek a magasabb IoT alkalmazási szintek?
Ha nem csak vagyonvédelmi és hatósági elvárások miatt alkalmazzuk az IoT-t, akkor a következő kérdésekre kaphatjuk meg a válaszokat.
Alapszinten:
- Hol és milyen állapotban van vállalkozásomnak nagy értékű eszköze (jármű, gép, épület)?
- Melyik nap mekkora a napi bevételem és ezt hány vevő eredményezte?
Fejlődő fokon:
- Milyen állapotjelzőkre kell figyelnem ahhoz, hogy tudjam, mikor kell a nagy értékű eszközömet karbantartani, vagy lecserélni? Hogyan állítsam be az eszközt, hogy a legkisebb legyen az energiafelhasználása?
- Mikor és milyen környezeti tényezők hatására (pl. időjárás, közeli esemény, social media posztok) növekszik vagy csökken a bevételem? Hány betérőből lesz vásárló? Mit, mikor, milyen rendszerességgel vásárolnak a visszatérő vásárlóim, ügyfeleim?
És a profik így gondolkoznak:
- Melyik adatomat osszam meg a nagy értékű eszközöm szállítójával, hogy még jobb minőségű, környezetbarát és magasabb rendelkezésre állású eszközt, szolgáltatást adjon?
- Milyen összefüggések vannak, amikről eddig nem tudtam? Hogyan alakítsam ki rugalmasan a nyitvatartást, a műszakbeosztást, az üzlet polcait, a legoptimálisabb árurendelési nagyságot, hogy a várható vevői igényeket a legkisebb költséggel ki tudjam elégíteni? Hogyan hat a sorban állás a költségeimre, a bevételemre és az ügyfél-elégedettségre? Hol van az optimum? Melyik adatok nem fontosak számomra?
- Hogyan nyűgözhetem le megrendelőimet/vevőimet új megoldásokkal? Milyen új üzleti lehetőséget teremt számomra az IoT, ami megkülönböztet, amit az ügyfeleim csak tőlem kaphatnak meg?
A verseny fokozódik, a közepes és nagyvállalkozások már egyre több helyen alkalmazzák az IoT-t, itt az ideje az életben maradni akaró mikró- és kisvállalkozásoknak is az IoT stratégiával foglalkozni.