Az informatikai rendszerek és adatok zárt rendszerben való kezelése megoldja ugyan a vezetők adatbiztonsággal kapcsolatos félelmeit, ugyanakkor egyszer s mindenkorra a digitális fejlődés ellen hatnak!
A digitális adatcsere, a nyitott rendszerek, az adatok megosztása – kellő biztonsági garanciák mellett – növeli az innovációt, gyorsítja a döntéshozatalt, fejleszti az üzleti partnerek közti kapcsolatot és építi a bizalmat.
Ha egy partnerrel megosztjuk a működésünkkel összefüggő adatok azon részét, mely segíti az ő fejlesztését és munkáját, növeljük a transzparenciát, valamint fontos visszajelzéseket kaphatunk a saját működésünkről.
A leginnovatívabb cégek már megkövetelik a valós idejű adatokat!
Az ellátási láncban rengeteg olyan adat keletkezik, mely vertikálisan az egész láncban fontos döntésekhez biztosít adatot. Ha az egyes szereplők naprakész adatokat láthatnak, akkor igazítani tudják a saját működésüket a teljes lánc igényeihez, ezzel tulajdonképpen értéket teremtve az adatot megosztó félnek is.
Mi az általános gyakorlat a zárt digitális rendszerrel rendelkező cégeknél?
A „digitálisan bezárkózott” vállalatok nem engednek hozzáférést a féltve őrzött adataikhoz, hanem a partnereket az igényeik alapján, múltbéli adatokkal látják el.
Például ha egy autógyár garanciális problémát észlel egy alkatrésznél, akkor adatkéréssel fordul az adott beszállítójához. A beszállító előkeresi az adott termelési adatokat, (anyagvizsgálati jegyzőkönyveket, minőségellenőrzési naplókat, alapanyag sarzsokat, stb.) megfelelő formába rendezi és elküldi az autógyárnak.
Az autógyár ezekből az adatokból kiindulva megpróbál beavatkozni a saját működésébe.
A folyamat nehézkes, sok időt és emberi erőforrást köt le mindkét oldalon. Ezt a gyakorlatot az adatbiztonsági félelmek alakították ki (jogosan!), hiszen mindkét fél digitális alapokon működik, de a rendszereik a sebezhetőség miatt nincsenek magas szinten összekapcsolva. Gyakorlatilag csak elektronikus üzeneteket képesek váltani egymással.
Hogyan működnek a nyitott cégek?
A digitálisan nyitott cégek a termelési vagy más, működésüket leíró adatokat megosztják az üzleti partnereikkel. Minden olyan adat, mely befolyásolhatja a másik partner működését, biztonságos adatkapcsolaton keresztül meg van osztva. Így az egyik félnél keletkezett adatok beépülnek a másik fél döntéstámogató információs rendszerébe.
Természetesen minden vállalat legféltettebb kincse az adatvagyona, melyet mindenképpen meg kell védeni az illetéktelen behatolóktól és ipari kémektől. Erre nagyon fejlett adatbiztonsági eszközök léteznek, melyek használatával az adatkapcsolat elfogadható kockázati szint mellett fenntartható.
A nyílt rendszerek hatékonyságra gyakorolt üzleti hatása akkora, hogy a védelemre költött összegek nagyon hamar megtérülnek az innovatív vállalatok számára!
Ez a fajta szemlélet nagy sebességgel terjed a világban, hiszen hiába a digitalizáció, ha az csak szigetszerűen működik az egyes szereplőknél, de elszigeteli őket egymástól.
Nincs üveggömböm, de lehetséges, hogy a folyamat abba az irányba mutat, hogy az IoT, az eszközök internete mellett hamarosan a IoE (bár ez a betűszó már foglalt) vagyis a vállalatok internetének létrehozása lesz az adatbiztonsággal foglalkozó szakemberek elsődleges fókusza.
Addig is, gyakorlati jó példák igazolják, hogy a biztonság oltárán nem kell feláldozni a digitális nyitottságot.
TESLA innováció – nyitott rendszerben, valósidejű adatkapcsolatokkal?
A TESLA, akit joggal tartanak az elektromos automobilitás úttörőjének, rohamléptekkel került a hagyományos autógyártók elé innovációban. A szokásoktól teljesen eltérő gyártási technológiát és kultúrát hozott be az autóiparba.
A TESLA a kezdetektől fogva megköveteli a beszállítóitól, hogy az IT rendszereik gyártóhoz kötődő szegmenseihez valós idejű hozzáférést kapjon. A TESLA valós időben kell, hogy hozzáférjen minden termelési adathoz kezdve a gyártási ütemezésektől a technológiai adatokhoz.
Valós időben tudja előre jelezni a saját üzemeinek, ha fennakadás várható egy-egy alkatrész beszállításában. A gyártási adatokat pedig felhasználja a termékfejlesztésben is. Ha egy alkatrész nem teljesít megfelelően, lekéri a beszállítónál a gyártási paramétereket, és újratervezi az adott alkatrész gyártási paramétereit. Ez hihetetlenül lerövidíti az esetleges problémákra adott válaszidőt, hatékonyabb működést és nagyobb vevői elégedettséget biztosít. Ez mellett az egész ellátási láncban csökkenti a költségeket, növeli az egyes szereplők profitját.
Összefoglalás – nyitott/zárt digitális rendszerek
A teljes digitalizációtól még nagyon messzire vagyunk, azonban már kirajzolódnak azok a szűk keresztmetszetek, melyek megállíthatják a fejlődést. A digitális rendszerek teljes bezárása lecsillapítja a menedzsment adatbiztonsággal kapcsolatos aggályait, ugyanakkor gátat szab az innovációnak és a fejlődésnek.
A megoldás a zárt rendszerek partnerek felé történő kinyitása és a megfelelő technikai eszközök és protokollok bevezetése az adatok illetéktelenek általi hozzáférésének kiküszöböléséhez.
Aki ragaszkodik a kis „digitális szigetéhez”, az messziről figyelheti, ahogyan „elhajóznak mellette” az üzleti lehetőségek!